Skócia elmaradott, éhínségektől szaggatott, formailag független, de angol félgyarmati elnyomás alatt szenvedő országból a XVIII. század folyamán, egy évszázad alatt, az akkori világ egyik leggazdagabb és legiparosodottabb részévé, az angol ipari forradalom egyik szülőhazájává és az éppen születő modern világ szimbólumává vált.

Skócia főnixmadár-szerű megújulása és felemelkedése mintát és követendő példát jelentett egész Európának a XIX. században, hogy miként haladhatja meg azt a zsákutcát, ahová a felvilágosodás reformeszméi által inspirált francia forradalom terrorja juttatta a feudális abszolutizmus kereteit szűknek és megnyomorítónak érző haladás pártiakat.

Skócia és Anglia között engesztelhetetlen rivalizálás és ellentét volt a hosszú középkor idejében. Mi sem jellemzőbb, hogy az újkor hajnalán eltérő reformációt választottak: VIII. Henrik anglikán egyháza szakította ki Angliát a katolikus ökumenéből. Skócia viszont egy karizmatikus kálvinista, John Knox hatására a kálvinizmust választotta 1560-ban. A kálvinista hitre áttérő Skóciában a demokratikusan önkormányzatokra épülő presbeteriánus egyház, a Kirk, kemény és puritán életét szabott ki a skótokra a megváltás reményéért cserébe.

Az egyház példát mutatott arra, hogy a belső hitből fakadó morális hit és önkormányzat is képes fenntartani a társadalmi rendet a hierarchikusan, felülről lefelé irányított egyházi modellel szemben. Az egyház nemcsak puritán fegyelmet hozott magával, hanem hatalmas erőfeszítést tett a skót hívők oktatására, hogy tudják és értsék a bibliát. Minden egyházközségben iskola létesült az olvasás, írás és az alapismeretek elsajátítására.

Modern szóval élve, oktatási forradalom zajlott le Skóciában.

1750 körül a férfiak 75%-a tudott olvasni és írni. (Magyarországon egy jó évszázaddal később, 1870-ben a lakosság 30%-a tudott csak olvasni és írni, s csak a századforduló után érjük utol a kora újkori Skóciát.) 1795-ben 10500 tanár oktatott az akkor másfél millió lakost számlaló Skóciában A rendszeres bibliaértelmezés vitái kiélesítették az elméket. Ráadásul a XVIII. század folyamán a teafogyasztás elterjedése csökkentette a folyamatos alkoholfogyasztás agyat elködösítő hatását, és jelentősen hozzájárult a lakosság egészségügyi állapotának javulásához a forralt vízfogyasztás elterjedése révén.

De a skótok nemcsak a Bibliát olvasták. A városokban sorra alakultak kölcsönkönyvtárak. Az Inerpeffray kölcsönkönyvtár korabeli feljegyzései szerint a Locke és a francia felvilágosodás mestereinek műveit kölcsönözték ki és olvasták a közemberek, köztük a helyi pék, a kovácsmester, a rézműves és a parasztok.

Az 1682-ben alapított Edinburgh-i Advocates Library

De nem csak a közemberek elméje élesedett. Az oktatási forradalom másik ága az egyetemi oktatás fellendülése volt. Egy évszázad alatt megháromszorozódott az egyetemi hallgatók száma. Glasgow és Edinburgh egyetemei a legjobb protestáns egyetemekké váltak. Az egyetemek alacsony tandíja (az oxfordi egyetem egytizede) vonzotta a tehetséges fiatalokat az alsóbb osztályokból is, nem csak a középosztály és nemesi réteg gyerekeit. Az egyetemek hatása túlnyúlt az egyetemek falain.

Az egyetemi órák nyitottak voltak, nemcsak a diákok ülhettek be. Az egyetem professzorai gyakran tartottak nyilvános előadásokat, ahova, a feljegyzések szerint, 2-300 érdeklődő is beült. Ezeknek az egyetemeknek a kebelében formálódott ki a skót felvilágosodás nagyhatású gondolkodóinak köre. Francis Hutcheson, David Hume és Adam Smith racionalizálják szavakba, írják le és tárják fel a nagyvilág számára, hogy mi a receptje Skócia felemelkedésének, s miért vált a Skóciát is magába foglaló Anglia távoli ködös királyságból a világ műhelyévé, a tengerek urává és a boldog, kiegyensúlyozott jólét szigetévé.

Ugyanis az oktatási forradalom önmagában nem volt elég az áttöréshez, bár annak nélkülözhetetlen eleme volt. Az áttörés kulcsa az Anglia és Skócia közötti szabad kereskedelemben és a tulajdon védelmét és az egyéni szabadságot biztosító jogrend szilárdságában rejlett.

*

A történelmi véletlen úgy hozta, hogy Tudor Erzsébet halála után a skót uralkodó lett Anglia királya. A közös uralkodó család alatt a két ország önállósága megmaradt. De az uralkodó család a gazdagabb Angliában székelt, s Angliát tekintette fő bázisának. A skót főnemesek is Londonban sertepertéltek és ott igyekeztek a királyi kegy jóvoltából jövedelmeiket gyarapítani.

Skócia távolról kormányzott, de lényegében magára hagyott országrész maradt. Az angol polgárháborúban a Stuart-párti skótokat Cromwell csapatai megverték, s Skócia innentől kezdve félgyarmati függésbe került Angliától. Bár a skót függetlenség papíron megmaradt, de angol csapatok őrizték a rendet skótföldön.

A korabeli Anglia már uton volt ahhoz, hogy a világ vezető tengeri nagyhatalmává váljon. London és Anglia a gyarmatokról, az atlanti kereskedelemből és a kalózkodásból származó kincsek révén virágzó vidékké vált. A merkantilista, az angol kereskedők érdekeit védő politika kizárta még a skótokat is az új atlanti világból. Egyre élesebb lett a különbség a gazdagodó Anglia és az elmaradott, szegény, tradicionális Skócia között.

1695-ben egy utolsó próbálkozást tettek a skótok, hogy kiszakítsanak maguknak egy darabot az újvilágból. William Paterson, aki egy évvel korábban megmentette az angol koronát a Bank of England létrehozásával és ennek révén hatalmas kölcsön folyósításával, skót hazafiként javaslatot tett otthon is az angliai intézményrendszer lemásolására. Javasolta a Brit Kelet Indiai Társaság mintájára Skócia érdekében egy gyarmatosítási és kereskedelmi monopóliumot élvező részvénytársaság (Darian Company) felállítását, Közép Amerikában (Panama területén) gyarmatok és kereskedelmi bázisok létrehozását, és ennek a költségeinek fedezésére egy Skót Bank (Bank of Scotland) létrehozását.

Skócia térképe (1654)

A skót társadalom az ötlet mögé állt. A rendelkezésre álló skót vagyon közel felét, 400.000 aranyat fektettek be a vállalkozásba. Azonban a gyarmatosító vállalkozás kudarcba fulladt. Az utolsó hajót az angolok süllyesztették el és legénységét kalózkodás vádjával felkötötték. Skócia tönkrement a kudarcba.

Ebben a kilátástalan helyzetben merült fel az Angliával való egyesülés gondolata, a nemzeti függetlenség, az önálló skót állam (fikciójának) feladása és Anglia részévé válás. Angliában is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, mert a skót függetlenségi törekvések fellobbanása mindig egy lázadás, illetve egy azt támogató külső hatalom esetleges térfoglalásának veszélyforrását jelentette a brit szigeten.

1707-re született meg az unió Anglia és Skócia között. Ennek értelmében Anglia és Skócia egy országgá vált. A skót parlament megszűnt, a parlament tagjai az angol parlament tagjai lettek.

Egységes törvények, adózás, államigazgatás érvényesült az egész brit szigeten.

Csak a skót városok és az egyház őrizhettek meg önkormányzati rendszerüket. Anglia és Skócia egységes piaccá vált, amelyet az angol merkantilista szabályok védtek más országok kereskedőitől. A skót kereskedők számára viszont, mintha angolok lennének, innentől kezdve kinyílt az Atlanti-óceán, és az angol hajóhad az ő érdekeiket is védte.

Skót polgárok nemcsak a világ kinyílását élvezhették, hanem az angol jogrendből fakadó szabadságjogokat és a tulajdonjog védelmét. A skót arisztokrácia Londonba költözött és ott kereste a királyi udvar kegyeit. A skót kereskedők, iparos emberek, közemberek magukra maradtak. Nem volt senki, akitől különleges piacvédelmet, kegyeket, járadékokat remélhettek. Nem volt más választásuk: vagy feltalálják magukat a hirtelen kinyílt világpiacon, vagy szegények maradnak.

S a skótok éltek a lehetőséggel. Két generáción belül utolérték Angliát. A skót kereskedők megkaparintották a dohánykereskedelem nagyrészét. A skót mezőgazdaság fellendült. James Watt skót feltaláló tökéletesítette a gőzgépet, s ezzel Skócia is az angol ipari forradalom egyik szülőhazájává vált, részévé annak a folyamatnak, ami révén Nagy-Britannia, az egyesült Skócia és Anglia, a világ műhelyévé vált.

*

A skót csoda élményét Adam Smith foglalta írásba. 1776-ban megjelent könyve, amely a nemzetek gazdagodásáról szólt, azt fogalmazta meg, hogy a szabad piac a kulcsa egy nemzet jólétének. Merkantilista piacvédő beavatkozás csak az uralkodó elitnek és klienseik számára teremt jólétet, de nem a társadalomnak. Mint írta, béke, alacsony adók, tolerálható szintű bíráskodás (ma azt mondanánk tulajdonjogot védő joguralom) a kulcsa annak, hogy egy társadalom a legsötétebb barbárság korszakából eljusson a legmagasabb civilizációig.

Adam Smith könyve vált a XIX. század konzervatív politikusainak bibliájává. Utat mutatott arra, hogyan lehet a szabad kereskedelem alkalmazásával kilépni az elmaradott és szegényes feudális világból, s miként lehet modernizálni úgy, hogy elkerülhető legyen a forradalom és a terror. Adam Smith művét, nem véletlen, Metternich titkára fordította le. Széchenyi magyarországi reformelképzeléseit Adam Smith üzenetére, angliai tapasztalatainak magyar földre való átültetésére alapozta.

A skót mintára alapozva, a XIX. század (klasszikus) liberális államának mintaképe az egyéni szabadságot, a tulajdonjogot, az organikus fejlődést és a szabadkereskedelmet biztosító éjjeliőr állam lett, a francia felvilágosodás racionális társadalomszervezése helyett.

Mit tanulhatunk a skót csodából ma? Nagyon fontos az oktatás, közoktatás és felső szintű egyetemi oktatás szerepe.

Emberi tőke, tudástőke, viták és értelmiség szabadsága egyik kulcseleme a nemzet jólétének, felemelkedésének. Ebben kevés vita van.

Modern példák, mint Finnország felemelkedése ugyanezt mutatják. Nagyon fontos a morális tisztaság, az általánosan elfogadott erkölcsi elvek komoly követése. Adam Smith, mikor kinevezték vámtisztviselővé, csempészetből származó ruhatárát tűzre dobta, mert úgy érezte, a belülről vezérelt erkölcsi feddhetetlenség kulcsa a jó tisztségviselői hivatástudatnak. Szingapúr felemelkedésének egyik titka is ez, és nem véletlen, hogy az alacsony korrupciós szintű országok a világ leggazdagabb országai.

De a legfontosabb a szabad kereskedelem, s az állami beavatkozás lehető legalacsonyabb szintje, alacsony adók és vállalkozási szabadság. A gazdasági szempontból éjjeliőr szerepre korlátozott állam modellje. Ha úgy tetszik, Kína elfordulása a szocialista totális állami irányítás modelljétől a piacositás irányába a legfontosabb modern példa arra, milyen mértékben képes a szabad(abb) piac és a nagy(obb)kereskedelmi nyitottság elősegíteni korábban elképzelhetetlen gazdagságot, jólétet és gyors fejlődést.

Szerző: Tóth András, az MTA TK kutatója.
Eredetileg megjelent: kapitalizmus.hvg.hu.
Fotók: Wikipedia, adamsmith.org

Posted by Szabad Társadalom

A küldetésünk az, hogy ösztönözzük, megismertessük és összekapcsoljuk az embereket a szabad társadalom gazdasági, etikai és jogi alapeveivel. Ezen elvek magukban foglalják az egyéni szabadság, a szabadpiac, a szabad vállalkozás, és a magántulajdon alapelveit.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..